Az agyagtégla és a sűrű agyagtégla különböző tűzálló tégla, a különbség a porozitásban van. Az agyagtéglák porozitása körülbelül 26 százalék. Az alumíniumtartalom 40 százalék -55 százalék, a térfogatsűrűség pedig 2.1-2.15g/cm3. A finom agyagtéglák porozitása kevesebb, mint 18 százalék, és a térfogatsűrűség nagyobb, mint 2,2 g/cm3. Minél kisebb a porozitás, annál erősebb a kopásállóság.
Az agyagtéglák és a sűrű agyagtéglák különböző minőségűek, különböző típusú nyersanyagok, különböző sűrűségűek, különböző nyersanyagok és különböző árak, néhány száz jüantól több ezer jüanig terjednek. Elvileg minél kisebb a porozitás, annál magasabb az ár.
Az agyagtéglák általában 1250 fok alatti hőmérsékletű ipari kemencékben használhatók, különösen vasötvözet kemencékben és alumíniumüzemekben. A sűrű agyagtéglák erős korrózióállósággal rendelkeznek, és főként üvegkemencékben, nagyolvasztókban, fűtőkemencékben és más alkatrészekben használják. A színesfém olvasztó kemencékben és forgókemencékben 12 százaléknál kisebb porozitást alkalmaznak.
Az agyagtéglák és a sűrű agyagtéglák alapanyag-felosztása és félkésztermék-öntése alapvetően megegyezik, a sűrű agyagtéglákhoz bizonyos arányban koksz drágaköveket adnak. Az agyagtéglák szinterezési hőmérséklete 1360-1380 fok, míg a sűrű agyagtégláké 30 fok körüli. A sűrű agyagtéglák a szinterezés során enyhén zsugorodnak, ami növeli a térfogatsűrűséget és csökkenti a porozitást.
Az agyagtéglák hősokk-teljesítménye jobb, mint a sűrű agyagtégláké, és előnyei a nagy nyomószilárdság, a nagy keménység, a magas hőmérséklet-állóság és a korrózióállóság.
Az agyagtéglák színe világossárga, a sűrű agyagtéglák megjelenési színe piros. A metszet felbontása után az agyagtégla felülete és belseje alapvetően megegyezik, de a sűrű agyagtégla metszetének felbontása után a fehér aggregátum metszetén elszenesedett drágakőszemcsék láthatók. Ezen túlmenően az összefonódó repedések hálózati fokú. Ezáltal javul a finom agyagtéglák leejtési és repedésállósága.






